Hááhááááhááá, nem mentem be természetelőadásra, mert olyan lusta disznó vagyok... na jó, meg Ronkóval sem akartam már találkozni... meg azért legfőképpen, mert ROHADT BETEG VOLTAM! Egek... de szivem lejött kb. 8kor... na akk még dumáltunk, de én megint elaludtam, így kb délben ébredtem... kicsit jobban éreztem magam, csináltam neki tejfölös tésztát, ettünk, én meg tovább tökéletesítgettem(förtelmes eredménnyel) a rajzversenyre szánt rajzolom...gondoltam kimegyek Domiért, de az a tetves busz sehogy sem akart jönni... mire befutott, Xelék már kb fél órája rám vártak *falba veri a fejét* Rohantam a keletibe, ott felhívtam xelt, ls bekéredzkedtem magam a 11-es vágányhoz, ahol Xel kilesett engem az egyik oszlop mögül, és rámijesztett rendesen, mikor kigrott elém XD Kis gonosz... (őőő...28? ) hehe, nagy-nagy ölelés neki meg Kidának meg Jironak, majd nagy-nagy röhögés... kimentünk az ajtón... azóta is az a csúnya bácsi szerepel a rémálmaimban... Xellos-sama... gyere Fi-chanért, fél egyedül, mert a csúnya bácsi még látatlanul is kísérti...
Meidoba mentünk Xellel, ott firkáltam, meg észrevettem, h a szomszéd asztaltól folyton felénk sandítgatnak, egyszer csak meghallotam a "filia" szót, felnéztem, azok meg össze voltak bújva majd az egyikük felém fordul, és vissza, én meg halálkomoly arccal ránézek Xelre: Ne kapj agyvérzést... de az ott Lina!
Majdnem összeszartuk magunkat, össze vissza integettünk, h : szólatok már neki!!! Lina megfordul én meg: ne ide nézz, ha oda!!! * nagyban Domira mutogat*
Lett nagy visítás, és sikítás... hát igen, én így szeretem őket... odaültünk hozzájuk, és megint én voltam a legöregebb, méretre pedig a legkisebb XD Ezt meg kell szoknia a kicsi Fi-channak...
Mondta Lina, h már vagy fél óráj ott bámult, és mondogatta, hogy : olyan mintha Filia lenne... csak nem ismert meg szemüvegben...
Aztán teáztunk, majd leléptünk a 105-ös busszal... Xellel a koliba besunnyogtunk, és elkezdtük a videó-maratont forgatni:
- Mit üzensz Zelgadisnak?
- Mit üzensz Améliának?
- Mit üzensz Xellosnak? (kérdezi ő)
- Mi anyus storyja?
Én voltam anyus az első háromban, majd a negyedikben Domi. Ő visítva röhögött, én meg pókerarccal lökettem a süket szövegemet, egyik hülyeséget a másik után... nagyon beteg vidik lettek, majd kamerázni fogjuk Zel és Amélia arcát,mikor megmutatjuk nekik... XD
Végül próbáltunk... és persze szakadtunk a röhögéstől. hajnali fél 5kor feküdtünk, mert addig a Filia-sapimat csináltuk... elvoltunk vele, vagy 80 módszert kikísérleteztük...
Na, Améliám, ez volt az első, minnyá kapod szombatot is!
(fáj a kezem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése